24 éves
koromig nem tudtam, hogy mit, és hova"akarok" eljutni és egyáltalán
miért ide születtem, miért ők az én szüleim?
Ezek, és egy sor más kérdés foglalkoztatott akkoriban, egy nagy adag
önsajnálattal és kissebségi komplexussal karöltve.
Ekkor már a szüleimmel való szembenállásom és "harcom" elérte azt a
szintet, hogy nem volt jó élni.
Egyik nap megkértem őket, hogy hallgassanak végig, mert valami fontosat
szeretnék mondani.
A nagyon nagymértékű vélt és a kisebb, de valós sérelmeim, amit velük
kapcsolatban éreztem elmondta, sírtam, zokogtam....
Mint később kiderült, ezzel a lépésemmel egy hatalmas kő? Talán
hegyomlás!esett? Zúdult! le a szívemről amely segített,
hogy végre elinduljak az utamon......
A szüleim jó fejek, megértettek és támogattak.
És kialakult egy sokkal békésebb, meghittebb, nyugalmasabb és boldogabb
családi egység, amiben már jó volt élni!
Az öröm és szeretet könnyei jelennek meg arcomon, miközben-e sorokat
írom, mivel szembenállásom igen nagy volt édesapámmal, amit a "nagy
beszélgetésünk" után egy szívből jövő szeretetté sikerült alakítanom.
A változás bennem indult el és ezzel együtt a környezetem is
megváltozott.
Aztán jöttek és voltak álmok, tervek és a megvalósításai lépésről
lépésre elkezdődtek. Az elszántság és a "valami még hiányzik" az
életemből vitt tovább és tovább... pofonok... és találkoztam emberekkel,
akiktől nagyon sokat tanultam, tanulok.
Egy régi dédelgetett vágyamat, álmomat váltottam valóra, mikor lementem
az első Arkloki szellemi és harcművészeti iskola edzésére, immár
6.éve.
A tapasztalások és az önnmagunkkal való szembesülés,(ami néha nem is
kellemes, de hasznos) figyelés, véget nem érő iskolája, mely
felszabadít, gátakat romból, tanít és boldog pillanatokat, perceket,
órákat, napokat ad.
Itt született meg, hogy az emberi testtel mélyebben foglalkozzak.
2 éve masszírozok és örömmel tölt el, hogy vendégeim könnyebbnek és
felszabadultabbnak érzik magukat, a jó 1 órás kezelés után.